Nyomtatás
Kategória: történet
Találatok: 5910

A Görgényi-havasok térsége korábban Torda vármegyéhez (Szászrégen térsége, Görgény völgye, Felső-Marosmente Maroshévíz - Salamás körzetével), Marosszékhez (Felső-Nyárádmente, Felső-Kis-Küküllőmente), Udvarhelyszékhez (Só-vidék, Felső-Nyikó mente, Hegyalja), Csík-Gyergyó-Kászonszék északi részéhez, azaz Gyergyó vidékéhez tartozott. Közigazgatási szempontból ma két megye Maros és Hargita megye illeteve ezeken belül több község és város osztozik rajta. Az északi rész falvait többnyire románok lakják (Salamástól Dédáig a Maros mentén, a Görgény völgyében), délen, a Gyergyói-medence déli részén, Só-vidéken, Kis-Küküllő mentén, Nyárád mentén székely-magyarok, nyugati lábainál, a Maros völgyében, a hegyalji dombság területén magyarok románok és kisebb számban szászok élnek. Az ember alkotta látnivalók jó része, nyilvánvalóan a fontosabb közleledési utak mentén kifejlődött településeken találhatók, de esetenként az erdő „rengetege" is rejt legendákkal átszőtt, a régmúlt homályába vesző várromokat, emlékhelyeket.

A magyar kultúra számára az utóbbi másfél évtizedben Wass Albert munkássága felértékelődött s ebben nem csak az író rendkívül szemléletes táj- és emberábrázolása játszhatott szerepet, hanem az is, hogy személye megítélésében a mai napig visszacseng a második világháború utáni koncepciós per ítélete (1946). Romániában Wass Albertet a hatalom még mindig háborús bűnösként tartja nyilván, s bár még zajlik az író rehabilitálása körüli per, a szászrégeni katolikus és a holtmarosi református papokat az író mellszobrainak közszemlére tétele miatt támadások érték, mindezek ellenére műveit egyre többen olvassák, verseit nemzeti ünnepek alkalmával gyakran szavalják. A Görgényi-havasok északi része kapcsán nem lehet elvonatkoztatni Wass Albert személyétől, azért sem mert a nagy sikerű trilógia, A funtineli boszorkány cselekménye e környéken játszódik (a regényt akár térképpel a kézben islehet olvasni!), másrészt, mert emlékét most már az Amerikából hazahozott és a marosvécsi Kemény-kastély kertjében elhelyezett hamvai fölé állított síremlék is őrzi. Az író munkássága megszólaltatja a nemzeti kisebbségi létben élő romániai magyarság kollektív életérzésének egy szeletét, személyének, emlékének kultusza, pedig egy fajta, az asszimilációval szembeni szellemi ellenállást fejez ki. Említésre méltó a Görgényi-havasokban megszervezett Wass Albert telejsítménytúra is, amelyet a marosvásárhelyi Perpetuum Mobile / Örökmozgó turistaegyesület szokott megszervezni (többek között román nemzetiségű turisták részvételével). Tény az, hogy aki a - talán legismertebb - Wass-regény elolvasása után túrázik a hegységebn, az másképp éli meg a tájat. Nem szabad azonban megfeledkezni báró Kemény János személyéről sem, aki 1926-1944 között, évente megszervezte a marosvécsi várban az Erdélyi Helikon találkozókat, fórumot teremtve a két világháború közötti erdélyi magyar irodalmi élet képviselői számára (ld. a www.kemenyinfo.hu honlapot). Ugyanakkor a helikoni társaságból kiemelhető Áprily Lajos személye, akinek költészetére a Kelemen- és Görgényi-havasok környéke, Parajd vidéke rányomta bélyegét.

A Görgényi-havasok és környéke látnivalóinak listázását a fennebb leírt közlekedési útovanal mentén haladva soroljuk fel. Leszögezhető, hogy a Görgényi-havasok „kapuvárosai" a nyugati oldalon Marosvásárhely, Szászrégen és Szováta, keleten pedig Gyergyószentmiklós és Maroshévíz. (A Dél-Görgény esetében még ezekhez társul részben Székelyudvarhely is, amelyre jelen kötben nem térünk ki.) A kapuváros jelleg ez esetben azt fejezi ki, hogy a messziről jött utazó számára a tájékozódásban a kisebb-nagyobb városok merülnek fel kiindulópontként.

Mivel a térség településeit a Barangolások a Székelyföldön könyvsorozat két kötete - Maros megye Balás Árpád ill. Hargita megye Pomjánek Béla, Vargyas Antal és Zsigmond Enikő szerkesztésében - valamint Vofkori László Székelyföld Útikönyve (1998) és a Székelyföldi utazások (2007) c. kötetei is ismertetik, ezért itt csak vázlatos felsorolását adjuk annak, amit a környéken túrázgatva, kirándulva érdemes megismerni.

A hegység körzetében a legfőbb látnivalók a fő útvonalak mentén, azokról helyenként letérve tekinthetők meg. Marosvásárhelyen a legfontosabb látnivalók a Rózsák terén és közelében találhatók: az 1906-1907-ben ill. 1911-1913-ban, szeccesziós stílusban, Jakab Dezső és Komor Marcell tervei szerint épült egykori Városháza (ma a Maros Megyei Tanács és Prefektúra székhelye) és Kultúrpalota, a volt görög-katolikus székesegyház (1926-1936, terv. Andrei Ostap), Toldalagi-palota (rokokó, 1759-1772), volt ferences templom tornya, az állami színház, Apollo-palota, Lábas-ház, Köpeczi-Teleki-ház, Keresztelő Szent János római-katolikus plébániatemplom (barokk, 1728-1764), ortodox székesegyház (1925-1934, terv. Iosif Victor Vlad), Teleki-ház (barokk, 1797), dr. Bernády György a városszépítő polgármester bronzszobra (Bocskay Vince), a marosvásárhelyi vár (XVII. sz. első fele) és a református vártemplom (XV. sz. gótikus), Bolyai Farkas Elméleti Líceum (szecessziós, 1908-1909, terv. Baumgarten Sándor), Bolyai Farkas és János szobra (Izsák Márton és Csorvássy István 1957), Teleki- Bolyai könyvtár (Teleki Téka, 1799-1802), a volt Királyi Ítélőtábla (Kendeffy-ház, 1799, későbarokk-empire) stb.

A Felső-Maros mentén sorakozó nevezetességek: Nagyernyén a Bálintitt-kastély, Marossárpatakon, Sáromberkén, Gernyeszegen Teleki-kastélyok (XVIII. sz., barokk), Körtvélyfáján a Macskássy-Márk-udvarház, Marosvécsen a Kemény-család várkastélya (XVI. sz. reneszánsz), parkjában Kuncz Aladár asztalával, Kemény János és Wass Albert síremlékével. Külön kiemelhető Szászrégen evangélikus temploma (gótikus, XV. sz.) és néprajzi múzeuma, Görgényszentimrén a korábbi Rákóczi-kastély átépítésével a XVIII-XIX. Században kialakult Bornemissza-kastély és Görgény vára a XIV. századból (királyi vár volt, erdélyi vajdák, székely ispánok hivatalával).

A hegység keleti oldalán Maroshévíztől Gyergyószentmikósig, Gyergyóalfaluig a legfontosabb látnivalók a maroshévízi Urmánczy-kastély és az ortodox Szent Illés-kolostortemplom, Gyergyóditró XX. sz. eleji neogótikus-eklektikus nagytemploma, Gyergyószárhegyen a Tatár-domb emlékmű,a ferences kolostor és a reneszánsz Lázár-kastély (XVI. sz.), Gyergyószentmiklóson az örmény katolikus templom (XVIII. sz., barokk) és a Tarisznyás Márton-múzeum néprajzi és geológiai gyűjteménye, Gyergyóalfalu műemléktemploma (XIII. sz. eredetű, barokkosan átépítve a XVIII. sz.-ban, a Csíksomlyói Szűzanya szobra alapján készült táblaképpel).

Délnyugaton a Kis-Küküllő völgyében és körzetében nevezetes, Parajdon a sóbánya, Rapsonné várának romjai, az Áprily Lajos-emlékház, Szovátán a villasor az üdülőhely főutcáján, Erdőszentgyörgyön a Rhédey-kastély és a református műemléktemplom Rhédey Claudina grófnő síremlékével. A közelben szomorú látványosság a Küsmöd-patakon kialakított víztárolóval elárasztott falu, Bözödújfalu, kissé távolabb a kőrispataki Szalmakalap-múzeum.

A Felső-Nyárád mentén nevezetes a mikházi ferences kolostor barokk temploma, Vármező várromjai (Bélmező és Vityál vára).